A BAK

A Bak jellemrajza

Bizony�ra mindenki utazott m�r �let�ben rep�log�pen hegyl�ncok f�l�tt, �s megszeml�lte a kerek ablakon kereszt�l a szil�rd szikl�k pazar l�tv�ny�t.

Tal�n m�g a hegym�sz�t is odak�pzelte, aki a h�t�l szikr�z� cs�cs fel� kapaszkodik a napf�nyben f�rdozo hegyoldalon.

A Bak-sz�l�tteknek tudatos�taniuk kell: �let�k nagyon hasonl�t a hegym�sz�shoz. Fel fogj�k ismerni, melyek azok a hasonl� von�sok, amelyek miatt p�rhuzam vonhat� az alpinist�k �s az o �let�k k�z�tt.

Mindketto a kiszemelt ir�nyba tart, �nmag�ba vetett hite �s l�t­fenntart� �szt�ne �ltal ir�ny�tva. A hegym�sz� megfigyeli a hegyoldalt, fontol�ra veszi, majd kijel�li az �tvonalat. Azt�n fokr�l fokra kapaszkodik fel a kofalon, am�g pihenore tal�l egy kis terasz-f�les�­gen, mielott lesz�ll az �jszaka. M�snap virradatkor azt�n �tra kel, �s l�pcsorol l�pcsore haladva, egy sz�p napon kituzheti z�szlaj�t a megh�d�tott cs�csra.

A Bak pedig apr�l�kosan elemzi a c�lt, amelyet kituz�tt maga el�, lelt�rba veszi a k�n�lkoz� lehetos�geket, majd ezut�n d�nt. Az­t�n apr�nk�nt utat t�r mag�nak, l�peget �s folyamatosan halad elore. Eg�szen addig a napig, amikor el�ri a c�lj�t, lek�zdve egyik akad�lyt a m�sik ut�n.

Noha a Bak k�v�lrol ridegnek l�tszik, val�j�ban igen �rz�keny �s szentiment�lis l�lek. Az adott szav�t sohasem szegi meg.

Tiszt�ban van azzal, hogy az ido elobb vagy ut�bb a legkem�­nyebb akad�lyt is sz�tmorzsolja, �s errol nyugalommal �s szinte k�­l�n�snek tuno bizonyoss�ggal besz�l. No nem, az�rt a Bak nem hal­v�ru. Csak egyszeruen a gyoztesek fajt�j�b�l sz�rmazik.

Az �rem m�sik oldala, hogy a Baknak minden adotts�ga megvan ahhoz, hogy el�rje a c�lj�t. Ha elorehalad�s k�zben k�l�nb�zo ka­landos fordulatok, m�s perspekt�v�k mer�lnek fel, a Bak bizonyta­lann� v�lik, nem tud olyan hirtelen c�lt �s �tvonalat m�dos�tani. Ez a tulajdons�g - amely a szigor�s�g �s a szenved�lyess�g gy�m�lcse ­persze, behat�rolja a lehetos�geit.

Ez�rt, kedves Bak, pr�b�lja meg v�gy�t nem egyetlen cs�csra, azaz c�lra ir�ny�tani, �s ha "�tt�r�s" k�zben m�s �sv�nyek is meg­ny�lnak �n elott, pr�b�lja ki azokat is, h�tha m�g�tt�k rejtozik a boldogs�g.

A BAK �S AZ UDVARL�S

A Bak nem t�lzottan ny�ltsz�vu. Ha �n olyan t�pus, aki szereti, ha partnere mutogatja, ha kedveli a nyilv�noss�g elott zajl� intim fl�rt�­ket, �s rajong a nagy �rzelemnyilv�n�t�sok�rt, akkor v�sse j�l esz�­be: ezek a fog�sok nem szerepelnek a Bak szerelmi �tlapj�n.

A vele val� kapcsolatban mindig fenn�ll a kock�zat, hogy hirtelen �gy d�nt: �n �lete p�rja! Tal�n sosem tudja meg, mi�rt, mint ahogy a Bak sincs ezzel tiszt�ban. De ha �n osztja ebb�li n�zet�t, �m le­gyen! Uccu, h�zasodjanak �ssze, �s sz�lessen rengeteg gyerek�k!

Ha net�n m�gsem �gy van, akkor nincs szerencs�je, mert a Bakt�l nem szabadul meg egyk�nnyen. Micsoda k�ptelens�g �gy tov�bb �ll­ni, miut�n �sszet�rte a Bak sz�v�t! Hogyne! Most azt�n meg fog fizetni minden kac�r pillant�s�rt! Tudnia kell, a Bak elobb vagy ut�bb, de mindenk�pp gyoztesen ker�l ki a kettoj�k j�tszm�j�b�l, le­het �n b�rmilyen cs�bos szir�n, sz�vtipr� kentaur, vagy ak�rmi. A Bakot nem lehet feltart�ztatni.

A BAK �S A SZEX

K�nyes dolog le�rni, mi jellemzi a Bak szerelmi "ugr�ndoz�sait".

R�la mindent �ll�tottak m�r - a legszuziesebbtol a legperverzebb szexualit�sig -, de l�tni soha, senki, semmit.

Egyes rossznyelvek szerint a K�kszak�ll� herceg is Bak volt, mi­k�nt a nagy Zoa is (akinek nem�t m�g a mai napig nem siker�lt meg­�llap�tani), �s Raynaud Fernand b�lv�nya, Lelongbec (Hossz�csor) kisasszony is. Nem szabad elfelejteni azonban azt sem, hogy Jeanne d' Arc is a Bak jegy�ben sz�letett!

L�thatjuk, hogy mindenki megtal�lhatja a Bakok k�zt a v�gyainak megfelelo szeretot.

Ami vele kapcsolatban bizonyos, hogy eros �s eg�szs�ges, �s ha akar valamit, azt meg is szerzi. Ha net�n nem akarja, akkor sem en­gedi �t m�snak.

Ezek ut�n val�ban okos dolog-e - ha �ppen nincs jobb dolgunk ­a Bak szerelmi csat�roz�saiba vetni magunkat?

A BAK POZIT�V �S NEGAT�V VON�SAI

A Bak k�t r�szre osztja az �let�t.

Az egyik peri�dusban �j c�lt keres mag�nak, hogy sors�ban elore­l�p�st tegyen. �n joggal f�l, ugyanis a Bak b�rmit kital�lhat, a leg­klasszikusabb dolgokt�l a legv�ratlanabbakig.

De lehet �ppen olyan ciklusban is, amikor kijel�l mag�nak vala­milyen c�lt, �s az �vek sor�n egyre azt hajszolja.

A k�l�nb�zo szakaszokt�l f�ggetlen�l, vajon milyen ember lehet a Bak?

�nzo, ez�rt nem k�nnyu vele �lni. Ezt egy�bk�nt minden tov�bbi n�lk�l be is ismeri oszint�n, bizonygatva, hogy nem is v�ltozik meg soha, m�g �regkor�ban sem, sot, a helyzet csak romlani fog! � sz�lt!

A Baknak hamar elfogy a t�relme, r� semmit sem szabad k�nysze­r�teni. M�g azt is elismeri, hogy k�pes eml�kezetes d�hrohamokat produk�lni, s hogy meg se pr�b�lj�k zsarolni.         

A Bak tiszt�ban van azzal, hogy ridegs�ge teszi ellenszenvess� m�sok szem�ben. Mi t�bb, e t�ren m�g bun�snek is vallja mag�t. Mindamellett hangs�lyozza, hogy nem megalkuv�, �s mag�t�l leg­al�bb annyit k�vetel, mint m�sokt�l!

Elmes�li azt is, hogy k�pes szervezett �sszevisszas�gban �lni, az­t�n egyszer csak, mikor m�r nem mehetnek �gy tov�bb a dolgok, ne­ki �ll, �s m�g "a l�gy sz�rny�r�l is let�rli a port", mert musz�j, hogy halad�ktalanul rendet tegyen, ak�rmennyire is j�r �pp az ido!

A Bak szeret �nkritik�t gyakorolni, ezt n�ha humorral fuszerezve teszi.

Minden hidegs�ge ellen�re, a felsz�n alatt �rzo �s �rz�keny ember rejlik. Ha �n tudja, mik�nt hasson a Bak sz�v�re, akkor m�g az utol­s� ing�t is odaadja �nnek.

Ha egy�tt �lnek, mondja el oszint�n probl�m�it a Baknak - k�l�n­ben sosem veszi �szre -, o bizonyosan felaj�nlja a seg�ts�g�t. Ne ha­bozzon bel�pni a Bak "elef�ntcsont torny�ba", azaz bizalm�ba, mert k�pes �nt meghallgatni �s meg�rteni.

A BAK VAL�DI �NJE

B�rmilyen c�lt is v�laszt, egy dolog mindig �lland� marad: a l�nyegre ­t�r�s. Egy csap�sra kiszuri a val�tlanb�l az igazat. Komoly �s tiszte­lettud�, sosem uz tr�f�t a hagyom�nyb�l �s a szertart�sokb�l. Van b�­tors�ga leleplezni a csal�kat, a Bak nem sz�lh�mos. Fiatalabb kor�ban elm�ly�l, keresi a v�laszt az emberi �let nagy k�rd�seire, �s �szt�­n�sen �rdeklodik a trad�ci�k, a vall�sok, a k�l�nb�zo filoz�fi�k eredete ir�nt.

Tal�lkozunk a Bakkal olyan szervezetek munk�j�ban, amelyek a vil�g �lelmez�s�vel, eg�szs�g�vel; t�rsadalmi vagy politikai probl�­m�ival foglalkoznak, de ak�r titkos szervezetek tagjak�nt is tev�­kenykedhet.

Gyakran tal�lunk a Bakok k�z�tt k�s�rletezoket, j� n�h�nyuk a ka­tedr�lisok, vagy az �vsz�zados kor� f�k szerelmese. Azt �ll�tj�k, hogy meg tudj�k sz�laltatni oket. Ok azok, akik olyanfajta komoly­s�ggal tudnak besz�lni, hogy egyszeruen nem lehet nem hinni nekik.